Fiatal szarvasmarha a testben

Fontosabb viselkedési formák Az állat viselkedése, konkrét viselkedési formákban nyilvánul meg. Ezeket etogramban szokták fiatal szarvasmarha a testben.

A főbb viselkedési formákra itt csupán példákat említünk. Az egyes állatfajokra vonatkozó teljes tudnivaló a részletes állattenyésztéstan tárgyát képezi Mozgás Az egyes állatfajok mozgása eltérő, amelyekben öröklött, de sok esetben szerzett tanult elemek is szerepet játszanak.

A természetes, szárazföldi mozgás mellett a madár háziállatok egy része a gyöngytyúk, a lúd jó repülő. A víziszárnyasok kacsa, lúd kitűnőúszók, de a tyúk nem úszik.

1. A szemölcsök eltávolítása kriofarmmal lehetséges
2. Szemölcsök, amelyeket kezeltek
3. Szopós borjú: születéstől az elválasztásig nőivarú 3, hímivarú 4 hónapos koráigVálasztott borjú: az elválasztástól féléves korig, Növendék: 7 hónapos kortól a tenyésztésbe vételig, Üsző: a nőivarú marha az első ellésig, kortól függetlenül, Szűz üsző: ivarérett üsző az első fedeztetésig, Előhasi üsző: első vemhes üsző, Előhasi tehén: tehén a második borja megszületése előtt, Bika: kortól függetlenül a hímivarú egyed, Tinó: ivartalanított növendékbika, Borjúfogas tinó: éves tinó a szegletfog kiváltása előtt, Ökör: 4 évesnél idősebb ivartalanított bika függetlenül az ivartalanítási kortól Göböly vagy sőre: hizlalásra fogott, vagy kihízott szarvasmarha kortól és nemtől függetlenül Fő típusai[ szerkesztés ] A szarvasmarha két ma élő alaptípusa a közönséges szarvasmarha és a zebu.
4. Általános állattenyésztés | Digitális Tankönyvtár
5. Szarvasmarhatenyésztés | Digitális Tankönyvtár

A legtöbb emlős háziállat a sertés is tud úszni. A ló természetes körülmények között minden jármódban lépés, poroszkálás, ügetés, ugrás stb.

A szarvasmarha természetes körülmények között, legeléskor a fejét 60—80 fokos szögben lehajtva megy. Jártatáskor, tereléskor a fejét kissé megemelve, előrenyújtott nyakkal halad előre.

A juh a legelőn társait követve, fejét letartva halad. Csak akkor fut, ha a nyájhoz tér vissza. Hodályból kiengedéskor emelt fejjel, tolakodva mozog. A sertés általában lépésben halad. Kis távolság esetén az ügetés is a természetes mozgásformája.

Meneküléskor galoppban fut. A tyúkfélék mozgás közben a fejüket kétszer olyan fiatal szarvasmarha a testben ingatják, mint a lábukat. Ilyenkor farkukat kissé feltartják. Meneküléskor kotkodácsolnak, ürítenek, majd elfutnak vagy elrepülnek. Figyelés Gazdasági állataink az őket érő ingereket eltérő módon érzékelik. A szarvasmarha a külső jeleket elsősorban látó- és hallószerveivel észleli. Ha az észlelt tárgyhoz közeledik, fejét előrenyújtja, a füleit előre tartja, a szemét rászegezi a tárgyra és szimatol.

A ló figyeléskor a felderítési ösztönénél fogva a fülkagylóit, a fejét előre, amerre tekint, a zaj, az érdekességek irányába fordítja. Ha nem figyel, a fülkagylói hátrafele állnak. A fülkagylók állása a ló mimikájának az alapja. A ló érzékeli az oldalt és a mögötte lévő jelenségeket is, ugyanis a fej formája, szemeinek helyzete következtében látása fokos szögre terjed ki, amelyet fejének csekély oldalra történő mozdításával teljes körlátássá tud fokozni.

A ló látása szürkületben is kitűnő, így a ha nincs teljes sötétség, kitűnően tájékozódik. Hallása is nagyon jó.

A szarvasmarha- szalagféreg lokalizációja az emberi testben

A ló tapintása kifinomult. Az ajkaival a legkisebb idegen anyagot is megtalálja a takarmányban. A juh figyeléskor bámul, fülel. Ilyenkor a fejét felemeli, orrát abba az irányba tartja, ahonnét a jelet észleli. A sertés rosszul lát. A szaglása azonban kitűnő, először ezzel érzékeli az idegen jeleket.

A hallása is finom, a hangokat jól érzékeli. Érzékszervei közül a mélyen ülőszemeivel reagál fiatal szarvasmarha a testben a szokatlan tárgyakra.

A húsmarhatartással kapcsolatos állategészségügyi kérdések - az évszakok függvényében

A baromfifélék esetében a figyelés jól szervezett tevékenység. A kakas őrséget áll, amíg a tyúkok élelmet keresnek. Ilyenkor nyaktartása kissé hátraszegezett. A kotlóstyúk a fészek védelme érdekében igyekszik arról elterelni és inkább magára felhívni a figyelmet.

A gácsér és a gúnár körbe-körbe járva vagy úszkálva figyel, amíg társai esznek.

Kommunikáció A gazdasági állatok elsősorban hangadással kommunikálnak egymással és az emberrel, de a mozgásnak pl. A ló az ismerős fajtársakkal, más élőlényekkel, az emberrel kommunikál. Halk, visszafojtott nyerítést hallat találkozáskor. Az embereket speciális szaguk alapján különbözteti meg. Az ember izgalmi állapota szerint fiatal szarvasmarha a testben változó testszagát érzékeli, és következtet a gondozó, a hajtó pszichikai állapotára.

Megérzi, ha törődnek vele, szereti, ha az ember simogatja, vagy a nyakát veregeti. Vagyis orrlyukait előre-felfelé nyújtott fejtartás mellett a felsőajkak felgyűrése által elzárja és a szaganyagokat ezáltal — az ajkak és a nyelv segítségével — a szájpadlás Jacobson-féle szervébe juttatja.

Így az ember által nem érzékelhető szagokat is érzi. A vele szoros kapcsolatban álló ember hangját még évek múlva is felismeri. A hangingerekre pl. A hirtelen mozdulatoktól azonban általában megijed.

Horkantással tartja távol a másik bikát az ivarzó tehéntől. A szaggatott, mélyebb morgó hang a szexuális hívás. Veszély esetén a juh a mellső lábával dobbant. A sertés sokféle röfögő hangot adhat.

Szarvasmarhetenyésztés Nyárádremetén

A hosszú röfögés a megelégedés, a rövid, néhány röffentés a pihenés jele. Magas röfögő hanggal jelzi, ha éhes, mély szaggatottal, ha fenyeget. Szelíd enterobius vermicularis eloszlás ad, ha malacait hívja, hosszú, erős tónusú röfögést, ha veszélyt észlel. Dörmögő a koca röfögése, ha a malacait elválasztják.

Rövid, ismétlődő a röfögése játék közben, hosszú, erős, magas tónusú visítás fájdalom esetén. A közelebb lévők halkan, a távolabb lévők hangosabban jeleznek. A tyúk, ha visszatér a hárembe, panaszos hangot hallat.

A tehenek leukémiát is szenvednek: mindent a szarvasmarha patológiájáról

A jérce a tojóciklus megkezdését tojásjelző hanggal jelzi. A kakas szokatlan jelenség észlelésekor vészjelet ad. A csoportosan tartott baromfifélék, ha repüléshez készülnek, csendes, morgó hangot hallatnak. Táplálkozás Gazdasági állataink fajuk biológiai sajátosságainak megfelelően a táplálékot eltérő módon veszik fel. Ezek ismeretében szükséges megszerveznünk etetésüket, legeltetésüket, és ezek figyelembevételével kell kialakítanunk etető- itatóberendezéseiket is.

Törvényszerűség az is, hogy a jobb takarmányfelvétel, az étkesség általában kedvezőbb termelési eredményekkel jár együtt. Etológiai módszerekkel vizsgálhatjuk az evéssel kapcsolatos paramétereket evés sebessége, gyakorisága stb. A körülmények megváltozására az állatok leggyorsabban evési viselkedésükkel reagálnak. Ha az állat nem eszik, amikor társai táplálkoznak, az rendszerint a betegség jele. A ló sokkal lassabban eszik, mint a többi gazdasági állat, és a takarmányok közül erősen válogat.

Szinte tarrá rágja a legelőn az általa kedvelt összetételű foltokat, például a réti perjés növényzetet, de nem nyúl hozzá a csillagpázsitos részekhez. A kevésbé ízletes növényeket körbelegeli. Elkerüli a trágyafoltokat.

Nagyon lassan fogadja el az új takarmányokat, még azokat is, amelyeket később szívesen fiatal szarvasmarha a testben. Nagyon érzékeny az ivóvíz minőségére és az itatásra. A csikó jellegzetes szopási magatartása már a születés utáni 5 percen belül felismerhető. Azonban csak később, 30—60 perc múlva képes felállni és szopni. Szopáskor a csecset az orrával lökdösve stimulálja.

A szarvasmarha hosszú nyelvét használja a takarmány felvételére. A legelő növényzetét a nyelvével az alsó fogsorához szorítva leszakítja.

Az abrakot a nyelvével lapátolja és beszívja a szájába.