Autizmus, depresszió

Dysbiosis és depresszió

dysbiosis és depresszió

T edd magad boldoggá! Diavitas Magazin A depresszió rendkívül elterjedt betegség, amely jelentős gazdasági és társadalmi terhet jelent.

Diszbiózis

A rendellenesség megértésének és kezelésének elősegítésére egy új paradigma, az agy-bél-mikrobiom tengely került leírásra. Napjainkban már temérdek bizonyíték támasztja alá a tényt, miszerint a bél mikrobiom nagymértékben befolyásolja a központi idegrendszer kémiai folyamatait valamint a viselkedést, különös tekintettel a stresszel összefüggő zavarokra, mint például a depresszió.

A legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy a depresszióban szenvedő betegek dysbiotikus, tehát felborult egyensúlyú, megváltozott bélflórával rendelkeznek. A dysbiosis konkrét oka ma még ismeretlen, viszont kiemelendő, hogy az utóbbi évtizedekben az európai étkezési szokások jelentős összetételbeli változásokon mentek keresztül: a vörös húsok, a magas zsírtartalmú ételek, valamint a finomított cukrok fokozott bevitele vált jellemzővé.

A rossz minőségű étrend a depresszióban is megfigyelt, megváltozott a mikrobiomot eredményezhet.

(T)edd magad boldoggá! - Az étkezés, a mikrobiom és a depresszió összefüggései

Az egyoldalú táplálkozás, az alapvető tápanyagok alacsonyabb bevitele csökkentheti a specifikus mikrobiális növekedéshez szükséges szubsztrátok szintjét, és ez hozzájárulhat a dysbiosis kialakulásához. Baktériumok hatása az idegrendszerre Számos baktérium képes neurotranszmittereket ingerületátvivő anyagokat kibocsájtani: az Escheridia, Bacillus és Saccharomyces noradrenalint, a Dysbiosis és depresszió, Streptococcus, Escheridia és Enterococcus szerotonint dysbiosis és depresszió. Másik kutatásban a Bifidobacterium longum baktérium jelenléte növelte a plazma triptofán szintjét, amely a szerotonin előállításához szükséges.

Ezek a baktériumok által gyártott neurotranszmitterek nagy valószínűséggel a perifériás idegrendszeren fejtik ki a hatásukat.

Egy kísérletben Champylobacter jejuni kismértékű szájüregi fertőzése, amely immunválaszt még nem váltott ki, szorongásos dysbiosis és depresszió okozott rágcsálókban. Másik vizsgálat során depressziós és egészséges személyektől szerzett mikrobiomot ültettek patkányokba, ahol depressziós betegek mikrobiomját kapó patkányoknál mind immunválaszban, mint viselkedésben megjelent a depresszió fenotípusa.

Diszbiózis, a bélflóra egyensúlyának zavara

Mit lehet tenni? Felmérések szerint azoknál a személyeknél, akik mediterrán étrenden élnek, alacsonyabb a depresszió előfordulása. Egy közelmúltbeli tanulmány szerint pedig a mediterrán étrend antidepresszáns tulajdonságokkal rendelkezik.

dysbiosis és depresszió

Feltételezve, hogy így van, felmerül a kérdés, hogy a mediterrán étrend melyik alkotóelemei közvetítik ezeket a pozitív hatásokat?

Halak Az főleg halfogyasztással összekapcsolt omega-3 zsírsavak szív-érrendszerre gyakorolt pozitív hatása már régóta ismert.

Az utóbbi időben azonban a figyelem középpontjába a depresszióra gyakorolt hatásuk került. Tanulmányok domináns paraziták mutatják, hogy azokban az országokban, ahol magas a halfogyasztás, alacsonyabb a depresszió aránya.

Autoimmun betegségek, mint pl. Hashimoto-betegség, pszoriázissclerosis multiplex Amennyiben a fent felsorolt tünetek közül 5 vagy annál több tünetet észlel magán, nagy valószínűséggel felborult az egészséges baktériumegyensúly a szervezetében.

Éppen ezért lehet fontos a halak ajánlása a depresszióban szenvedők étrendjében, ugyanakkor nincs elegendő adat a omega-3 zsírsavak étrendkiegészítőként való ajánlásához.

Hús, mint fehérjeforrás?

  1. Giardia terhes állapotban
  2. Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?
  3. Mit is okozhat a bélflóra károsodása? (x) | BENU Gyógyszertárak

A halakkal ellentétben a egyéb hústermékekkel kapcsolatban egy közelmúltbeli metaanalízis azt sugallja, hogy növekedett fogyasztásukhoz mérsékelten magasabb depressziós kockázat társulhat. Mindez fokozottan érvényes az iparilag erősen feldolgozott húskészítményekre. A prebiotikumok többek közt olyan zöldségekben dysbiosis és depresszió, mint a zeller, articsóka, fokhagyma.

Bélflóra, autizmus és hangulatzavarok - Mi lehet az összefüggés?

Számos kisebb, klinikailag ellenőrzött vizsgálatot végeztek ígéretes eredményekkel egyes prebiotikumok hatékonyságára vonatkozóan a pszichológiai kimenetelek tekintetében. Mindezek mellett több tanulmány leírta, hogy magas rosttartalmú étrend kevesebb depressziós tünettel társul.

dysbiosis és depresszió

A fentiekkel ellentétben a magas finomított cukor tartalmú étrend a depresszió gyakoribb előfordulásával jár. Összefoglalás A megfigyelések alapján a mediterrán étrend alacsonyabb arányban jár együtt depresszióval, optimálisan befolyásolja a bél mikrobiomját, valamint egyre több bizonyíték sugallja, hogy antidepresszáns hatása lehet.

dysbiosis és depresszió

Eszerint a depresszióval élő, vagy azzal szemben érzékeny embereket érdemes növényi alapú étrendre ösztönözni, melyben fontos szerepet kap a növényi rostok mellett a hal fogyasztása is. A gyümölcsökben, zöldségekben, teljes értékű gabonafélékben és halakban gazdag étrend védhetnek a depresszió ellen, miközben az iparilag feldolgozott és magas cukortartalmú élelmiszerek hajlamosíthatnak a depresszióra.

A cikk szerzői mindemellett kiemelték a testmozgás és testsúlykontroll jelentőségét is.

Mit is okozhat a bélflóra károsodása? (x)

Fontos megjegyezni, hogy az adatok, amelyeken a következtetések alapulnak, megfigyelő jellegűek. Jelenleg még hiány van a témában készített megfelelően kontrollált vizsgálatokból. Hogy a mediterrán étrend pozitív hatásait depresszióban a bél-mikrobiom-agy tengelye közvetíti-e, feltételezhető, de még nem bizonyították véglegesen. Forrás: Az eredeti cikk a MyNewGut projekt keretében készült.