Megelőző intézkedések a fonálférgek ellen. Megelőző intézkedések a körféreg ellen

A burgonya cisztaképzõ fonálférgei

A burgonya cisztaképző fonálférgeit — a közönséges burgonya-fonálférget Globodera rostochiensis Wollenweber Behrens és a Globodera pallida Stone Behrens fajokat — azokban az országokban, ahol jelentős a burgonya termesztése, a termelés első számú ellenségének tekintik. Károsító fajok megelőző intézkedések a fonálférgek ellen jelentőségük Felszaporodásuk a burgonya termesztését ellehetetlenítheti.

Az Európai Unióban a kultúrák közül a burgonya növényegészségügyi szabályozása az egyik legszigorúbb, amelyben a burgonya fonálférgek igen nagy súllyal szerepelnek.

A burgonya-fonálférget Wollenweber ban különítette el a répa-fonálféregtől, és nevezte el Heterodera rostochiensis-nek a megtalálás helyéről, Rostockról. A Heterodera pallidat először csak, mint a Heterodera rostochiensis agresszív rasszának tartották. Stone ben kettéválasztotta, és új fajként írta le a Heterodera pallida-t. Behrens ben új génuszba, a Globodera nembe helyezte át a két fajt. A burgonya cisztaképző fonálférgei és kedvelt tápnövényük, a burgonya a dél-amerikai Andokból származnak.

• Megelőző intézkedések a körféreg ellen, A tojótyúkok fertőző betegségei és kezelése
• Állatorvostudomány Lehetséges-e férgektől férgeket kinyerni: veszélyes fajta paraziták A férgek olyan parazita férgek, amelyeknek az életciklusuk egyik szakaszában gazdatestre van szükségük az utódok megelőző intézkedések a körféreg ellen növekedéséhez és elhagyásához.
• Gazdaságvédelmi intézkedések A fertőzést álmatlanság, gyakori hangulati ingadozások, migrén és összeomlás kíséri.
• Megelőző intézkedések a körféreg ellen. Férgek a testben, Férgek paraziták megelőzési intézkedései
• Hpv és petefészekrák kockázata
• Szovjet paraziták

Valószínű, hogy az es években hurcolták be Európába a burgonyavész elleni rezisztencia-nemesítéshez használt andoki burgonyagyűjteménnyel együtt, de a fonálférget ig nem vették észre. Azóta a Globodera rostochiensis minden földrészen széleskörűen elterjedt, a Globodera pallida eddig 55 országban fordul elő, a kontinentális éghajlatú területeken, illetve a trópusi országok mérsékeltebb klímájú régióiban 1.

Kerekféreg megelőző intézkedések

A következő években Keszthelyen ban, majd Dejtáron ben jelezték gócszerű előfordulását. A növény- és talajvédelmi hatóság munkatársai ben kezdték meg a károsító országos felderítését. A több ciklusban végzett felderítés nyomán Magyarországon több megyében gócszerű jelenlétét állapították meg a Duna—Tisza közén Nyársapát, Ócsa, Bugyi, Nagykőrös térségében, Galga-menti területeken, valamint egyes Szabolcs megyei térségekben.

Pontszerűen több helyen is előfordul, jellemzően a Dunától keletre eső országrészben. A közötti időszakban a felderített fertőzött terület nagysága 5,66 ha-ral növekedett.

A megelőző intézkedések a fonálférgek ellen 8 hektáron, alacsony fertőzési szinten fordult elő, azóta újabb lelőhely napjainkig nem került elő. A vetőburgonya-termesztő területek mindeddig mentesnek bizonyultak a burgonya cisztaképző fonálférgeinek fertőzésétől.

Az áruburgonya termesztő területeken az előfordulás gyakorisága Közép- és Észak-Magyarországon a legnagyobb, elsősorban a házikerti, háztáji és kisüzemi területeken, a gyakori utántermesztés, vagy monokultúra miatt. Kártétel A két faj gyakran együtt fordul elő.

Azon túl, hogy külsőleg is rendkívül hasonlóak, károsításuk és fejlődésmenetük is szinte teljesen megegyezik.

Megelőző intézkedések a körféreg ellen

A burgonya fonálférgek fő gazdanövénye a burgonya, ezen kívül a paradicsomot és a tojásgyümölcsöt károsítják, megelőző intézkedések a fonálférgek ellen több, a Solanaceae családba tartozó gyomfaj gyökerein is megélnek pl.

Solanum nigrum, Datura stramonium, Hyoscyamus niger. A lárvák és a kifejlett egyedek a burgonya gyökerein szívogatnak. Erős fertőzés esetén a növények satnyák, a lombozat sárgul, alulról felfelé fonnyad. A beteg tövek egyre kevesebb és kisebb gumót képeznek.

A károsítás hatására rövid, bojtos gyökérzet alakul ki, amely később elhal. A növények virágzása és a gumóképződés akár két héttel is késhet. A legsúlyosabb esetben, a legfertőzöttebb, jellemzően a művelési iránnyal megegyező ellipszis alakú foltokban kipusztul a burgonya 2.

Morfológia Mindkét fajt a jelentős ivari dimorfizmus jellemzi. A hím megnyúlt, fonálszerű, kb. A nőstény csak fiatal korában ilyen alakú, vedlései során megvastagodik, gömb alakú cisztává alakul, amelyben a megtermékenyítés után db tojás képződik.

Ekkor még fonálszerűek, µ méretűek, jól látható, kitinizált szájszuronnyal rendelkeznek. A két faj között a J2 lárvák szuronygombjainak alakja és a szurony hossza között van eltérés.

Ciszta gyöngyök a vízben telel át a talajban. Tavasszal a cisztából a burgonya gyökérváladékának hatására kikelnek a 2.

Megelőző intézkedések a körféreg ellen, Helminták a májban: a fertőzés típusai, útjai és tünetei

A gyökérzónában a hajszálgyökereken szívogatnak, majd befurakodnak a gyökérbe, ahol a sejtfalakat feloldva, óriássejtek alakulnak ki, mintegy éléskamraként, hogy a nőstények kifejlődéséhez elegendő táplálékot biztosítsanak.

A károsító ezzel nemcsak tápanyagot von el a gazdanövénytől, hanem anyagcsere-forgalmi zavarokat okoz a növény szállítórendszerében. A hímek a 4. Nem táplálkoznak, feladatuk a nőstények megtermékenyítése. A megtermékenyített nőstények először megduzzadnak, helmint vírusfertőzés a bőrszövetet, csak a feji végük marad a gyökérben. A későbbiekben egész testük anyagát felhasználják a tojások fejlesztésére. A ciszták a fehér-sárga-barna fehér-barna átmenetek után leválnak a gyökérről, a talajba kerülnek.

A telet diapauzában töltik. A talajban zömmel a felső 30 cm-es rétegben helyezkednek el, de 80 cm mélységig is előfordulhatnak!

Védekezés burgonya ciszták Szántóné Veszelka Mária A fonálférgek által a növénytermesztésben elõidézett kár egyáltalán nem lebecsülendõ. A burgonya két zárlati kártevõje a közönséges burgonya fonálféreg, és a sápadt burgonya fonálféreg felszaporodása a burgonya termesztését ellehetetlenítheti.

A burgonya-fonálféreg egyedfejlődésének időtartamát elsősorban a klíma, a talajadottságok és a gazdanövény befolyásolja. Magyarországon az első tojásrakó nőstények kifejlődését ben Elekesné és társai az ültetés után nappal figyelték meg, a fonálféreg fejlődési ideje azonban évjáratonként, termőhelyenként és fajtánként eltérhet.

A ciszták gyökéren való megjelenése a burgonya virágzásának idejére esik. A ciszta, amely nemcsak átvészelő alak, hanem nagy szerepet játszik a károsító továbbterjedésében is, főleg a vetőburgonyára tapadt földdel terjed.