Az antibiotikumok diszbiózisa, Egészséges bélflóra és emésztés – hatékony szinbiotikumok használatával
Tartalom
Használatuk módja[ szerkesztés ] A legtöbb antibiotikumot szájon át alkalmazzák.
Súlyosabb esetekben vénásan is beadhatják őket. Egyes fajtáikat inkább helyileg használják, kenőcsként vagy szemcseppként. Mellékhatások[ szerkesztés ] Általában az antibiotikumok széles körben alkalmazhatók, a mellékhatások ritkák.
A szimbiotikumok hatása a bélflórára
Az új szereket a mellékhatásokra nézve is megvizsgálják bevezetésük előtt. A mellékhatások az enyhétől a súlyosig terjednek; erősségük függ a szertől, a kórokozótól és a beteg személyes érzékenységétől. A tesztek ellenére az új az antibiotikumok diszbiózisa mellékhatásait nem ismerhetjük olyan jól, mint a régóta alkalmazottakét.
A sok faj ellen hatékony antibiotikumok akár teljesen tönkre is tehetik a bélflórát, ami életveszélyes fertőződéshez vezethet a Clostridium difficile nevű bacilussal. A gentamicin vese - és halláskárosodást okoz.
Néhány antibiotikum olyan erős mellékhatásokat mutat, hogy csak helyileg vetik be őket; ilyen például a bacitracin vagy a colistin. Néhány betegség esetén, például giardia amoba vagy borrelózis esetén az elpusztult baktériumok méreganyagai elárasztják a szervezetet, és mérgezéses tüneteket okoznak.
Diszbiózis, a bélflóra egyensúlyának zavara
Az antibiotikumok hatása egyes szerek használata esetén megváltozhat, erősödhet, gyengülhet, több és újabb mellékhatás fordulhat elő. Egyes antibiotikumok nagyban felerősítik a koffein hatását, szívdobogás, szédülés, fejfájás jelentkezhet. Ezek közé tartoznak a ciprofloxacin, a norfloxacin és a doxycyclin, míg más antibiotikumok, mint a penicillin és az erythromycin az antibiotikumok diszbiózisa nem észleltek ilyen hatást.
A közhit szerint semmilyen antibiotikumra nem szabad alkoholt inni.
Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus A bélflóra az egészség forrása lehet, azonban ha egészséges egyensúlya megváltozik, betegséget és fáradtságot okozhat.
Az az antibiotikumok diszbiózisa NHS nem tartja tanácsosnak az alkoholfogyasztást a kezelés alatt, bár a legtöbb gyógyszer mellett nem zár egy kis mennyiségű alkoholt. A teljes tilalmat csak bizonyos szerek mellett tartja fenn a mellékhatások miatt. Ez légszomjat, hányingert, hányást idéz elő. Egyes feltételezések szerint a bélflórában okozott pusztítás miatt nehezebben szívódnak fel a hormonok, [31] [32] mások szerint a máj enzimjei válnak aktívabbá, és ezért bomlanak le gyorsabban a fogamzásgátló hormonjai.
A penicillinre allergiások vagy penicillinre érzékenyeknek mesterségesen szintetizált penicillin hatású antibiotikumot állítanak elő.
Nyolc dolog, ami árt a bélflórának
Az antibiotikumok diszbiózisa allergia tünete a rózsás és száradt bőr, ami egy idő múlva lehámlik. A penicillinérzékenység émelygéssel és hányingerrel is jár.
Methicillin-ellenálló Staphylococcus aureus baktériumok pásztázó elektronmikroszkópos képe Antibiotikum-ellenálláson egyes baktériumtörzsek azon képességét értik, hogy ellenállnak bizonyos antibiotikumoknak. Ez az ellenállás lehet fajra jellemző, vagy szerzett.
Sok antibiotikumot baktériumok termelnek, hogy távol tartsák maguktól a konkurens fajokat; ezekre ők maguk rezisztensek. A szerzett antibiotikum-ellenállás azt eredményezi, hogy a korábban hatékony antibiotikumok már nem gátolják az adott törzs terjeszkedését, vagy nem irtják ki az adott törzset.
A rezisztens fajok és az antibiotikumok diszbiózisa egyre nehezebbé teszik egyes régebben jól kezelhető betegségek gyógyítását. Az érzékeny baktériumok növekedését akadályozzák az antibiotikumok, az ellenállókét nem, így egyetlen ellenálló baktérium utódai is túlszaporodhatják a többieket.
Nyolc dolog, ami árt a bélflórának
A géneket bakteriofágok is szállíthatják. Állattenyésztés[ szerkesztés ] Az antibiotikumok egyik fő felhasználási területe az állattenyésztés. Részben gyógyszerkéntrészben táplálékkiegészítőként a teljesítmény és a növekedés fokozására. Azonban a szabályozást nehéz megszigorítani, mivel a gyógyszergyártók és a farmerek érdeksérelméhez vezetne.
Ha egy állat megbetegszik, akkor az adott istálló, részleg összes állatát be kell gyógyszerezni, akár a már meglevő fertőzés kezelésére, akár annak megelőzésére. Ez a metafilaxis erős szelekciós nyomást gyakorol a jelen levő törzsekre: csak a kisszámú rezisztens baktérium élhet túl, az összes érzékeny mikroorganizmus elpusztul. Ha az állatok az antibiotikumok diszbiózisa az emberek immunrendszere nem pusztítja el az összeset, akkor a túlélők egy újabb rezisztens törzset alkotnak.
Húgyúti fertőzés helyett húgyúti diszbiózis
Ezután más szervezetekre ráterjedve súlyosabb lefutású, nehezen kezelhető betegséget okoznak. A sertés- és a szárnyastelepek dolgozói a legveszélyeztetettebbek. A különféle nagyüzemekben egyre gyakrabban mutatnak ki ellenálló Salmonella sp. Klónozáskor az antibiotikum-ellenállást ismertetőjelként alkalmazzák ahhoz, hogy megtudják, hogy egy gén sikeresen beépült-e a baktériumokba. A beépítendő gént és a rezisztenciagént közös plazmidra teszik, majd a baktériumokat olyan táptalajra telepítik, ami tartalmazza az adott antibiotikumot.
Ezzel a plazmid későbbi elvesztése is kiszűrhető, mivel a plazmid nélküli baktériumok elpusztulnak. Kritika[ szerkesztés ] Az orvosok elutasítják, hogy az állatoknál teljesítményfokozásra és betegségmegelőzésre használjanak antibiotikumokat. Vírusos betegségek esetén, ha nincs baktériumos társfertőzés, az antibiotikumok használata értelmetlen, mivel a vírusok ellen hatástalanok, ugyanakkor hozzájárul a baktériumok antibiotikum-ellenállásának kifejlődéséhez.
Antibiotikumasszociált hasmenés
az antibiotikumok diszbiózisa Hasonlóan káros az öngyógyszerezés, vagy az, ha a beteg mondja meg az orvosnak, hogy milyen gyógyszert írjon fel. Ide tartozik az is, hogy az antibiotikumokat utazóknál is alkalmazzák megelőzési céllal, és hogy az orvosok nem veszik figyelembe a beteg testsúlyát és előtörténetét receptíráskor.
Szintén hiba, hogy nem szedik végig az antibiotikumok diszbiózisa gyógyszert a teljes gyógyulásig, vagy nem tartják be az adagolási szabályokat. Egy kutatás szerint az orvosok többször írtak fel antibiotikumot lélegzőszervi betegségekre, ha a betegek azt várták tőlük.
Az újabb kutatások szerint megnőtt a természetben előforduló multireztisztens baktériumok száma. A baktériumok főként az ürülékkel szennyezett vizek útján kerülhetnek vissza az emberhez. A kutatók azt szeretnék, hogy minél kevesebb antibiotikumot használjanak az állattenyésztésben.
A terjedő antibiotikum-ellenállás tehető ezért felelőssé. A világszerte megnőtt mobilitás az antibiotikum-ellenállás terjedésének az antibiotikumok diszbiózisa kedvez.
A már évtizedek óta ismert hatásmechanizmusú típusok mellett újabb pontot támadó anyagokat is fejlesztenek. Az eddigi célpontok sejtfalszintézis, riboszómális fehérjeszintézis, folsavszintézis, DNS-replikáció mellett támadhatók még az aminosavak szintézisében részt vevő fehérjék a gazda és a kórokozó közötti kapcsolatot fenntartó fehérjék azok a fehérjék, amik lehetővé teszik, hogy a baktériumok elrejtőzzenek a gazdaszervezetben a baktériumok közötti kommunikációban részt vevő anyagok a lepedékképzés megakadályozására és ezek a célpontok egyre fontosabbá válnak.
Antibiotikum
Szintén egyre fontosabbá válik a baktériumok génjeinek és ökológiai szerepének kutatása. A rezisztencia féreglyukak kerekekkel van hivatva megakadályozni egy újabb elképzelés, az antibiotikumok diszbiózisa a kórokozókat elég gátolni, akadályozni ahelyett, hogy elpusztítanánk őket.
8 lépés a Helicobacter Pylori ellen
Részben ezeket az új gondolatokat követik a közelmúltban tesztelt ígéretes jelöltek: a gombákban, állatokban és növényekben elterjedt defenzinből származó plektazin, ami nemcsak a sejtfalszintézist zavarja, hanem a gazda immunrendszerét is támogatja. A myxopyronincorallopyronin és a ripostatinamik az RNS-polimerázt gátolják. Ezek a vírusok kizárólag baktériumsejteket támadnak meg.
Több gyógyszergyártó is foglalkozik ezzel a lehetőséggel. Az eddigi antibiotikumokkal szemben nem gátolják a baktériumok anyagcseréjének folyamatát, hanem az ellenőrző mechanizmusokat iktatják ki.
Célpontjuk a ClpP-proteázami fehérjéket darabol. Normális esetben ez a fehérje a hibás fehérjék újrahasznosításának szigorúan szabályozott folyamatában vesz részt. Ha elszabadul, akkor az enzim a jól működő, a sejt anyagcseréjében létfontosságú fehérjéket kezdi pusztítani, köztük az osztódáshoz szükséges FtsZ-proteint.
Enélkül a baktérium nem tud szaporodni, és előbb-utóbb elpusztul. A kutatók remélik, hogy az új mechanizmus széles körben hasznos lesz, és a multirezisztenciát is megkerüli majd. Rezisztencia elleni eszközök[ szerkesztés ] Az antibiotikum-ellenállás leküzdésének egyik módja a rezisztencia eltüntetése, például az antibiotikumokat a sejten kívülre pumpáló mechanizmus akadályozása.
