Parazita gének
Tartalom
Kiderült miért menekülnek meg a genetikai paraziták a természetes kiválasztódástól
Az emberi test egy genetikai csatatér [origo] Ezek egy része már beépült az élőlények genomjába, más része viszont a szervezetben szétszórtan, például baktériumokban foglal helyet.
Ezek a genetikai elemek nem mindig élnek békésen egymás parazita gének, ebből parazita gének a szervezeten belüli különböző genetikai konfliktusok. Nyilvánvalónak tűnik, hogy a gének funkciója az emberi test és az elme irányítása. Vita van persze - elsősorban az elme vonatkozásában - a környezet és a gének hatásának arányát illetően.
A testben azonban óriási számú és rendkívül sokféle mikroba él, a DNS nagy részét pedig genetikai paraziták mit kell tenni, ha szemölcsök meg.
A genom "emberi része" is megosztott, egyik fele anyai, a másik pedig apai eredetű. Mindezek fényében felmerül a kérdés, hogy vajon kinek a DNS-e irányít bennünket?
Az emberi test egy genetikai csatatér
Más szavakkal, kinek az érdekeit szolgálja az emberi test és viselkedés? Továbbá, logikusnak tűnik, hogy mivel a gének érdeke megegyezik - ez pedig a test evolúciós sikere - ezért összefognak, s közös erővel küzdenek e cél megvalósítása érdekében. Igen ám, de csalók mindenütt jelen vannak.
Támogasd a Qubit munkáját! A rendszertanilag a csalánozók törzséhez, azon belül a nyálkaspórások csoportjához tartozó Henneguya salminicola nevű parazita az első olyan felfedezett állat, amelynek anyagcsere-folyamatai között nem szerepel a légzés. A kutatók szerint a parazita más nyálkaspórás rokonaihoz hasonlóan fokozatosan egyszerűsíti a genetikai összetételét.
Az ember és más fajok teste is valójában kész genetikai csatatér. A genetikai szoftver A genetikai információ egy anyagtalan szoftver, melynek a DNS csupán a hardveréül szolgál.
Trichomonas urogenitális r. Toxoplazma makrofág A fertőző betegségek közül világszerte az egyik legnagyobb problémát a malária okozza. A maláriás váltóláz kialakulását okozó Plasmodium-fajok életciklusát a
Nem parazita gének és örökítő molekulák, hanem genetikai stratégiák versengenek egymással az evolúció során. A szülőktől kapott kétszer 23 darab DNS-molekula hamar elveszik a testben, csak annak kópiái élnek tovább.
De ez nem baj, mert nem a DNS-t őrizzük egyfajta kegytárként, hanem az utasítások algoritmusait. Mik ezek az algoritmusok?
Dr. Figler Mária - A táplálkozás szabályozásától a diétáig
Mind-mind különbözőek, egy dolog azonban közös bennük: sikerre vinni a testet, hogy az biztosítani tudja a genetikai információ halhatatlanságát.
Pontosabban a DNS rövidlátó, megelégszik azzal, ha a következő generációba átkerül a program. Embernél a nagyszülői felügyelet még egy plusz generációt ad. A DNS tehát az emberi test sikerében érdekelt. A siker azonban rétegelt: nem elég túlélni a betegségeket és a kedvezőtlen körülményeket természetes szelekcióhanem le kell venni a lábáról egy, de ha lehet inkább parazita gének másik nemű partnert szexuális szelekció. Akad itt azonban néhány genetikai bökkenő.
Humán mikrobiom Az emberi testben tízszer több baktériumsejt van, mint emberi, valamint szer több mikrobiális vírus- és baktérium eredetű gén, mint emberi. A kérdés az, hogy milyen genomok érdekeit képviseli az emberi test és viselkedés? Lehetséges, hogy egy test valaki más érdekeit valósítja parazita gének A válasz igen, és erre több példa is van.
Létezik egy csigafaj, amelynek egyes egyedei a fűszálak végére másznak, s onnan a legelésző állatok gyomrában kötnek ki. A kutatók kiderítették, hogy a csigák nem önszántukból követik el ezt az öngyilkos cselekedetet, hanem az agyukban élő laposféreg készteti őket erre. A féreg akaratnélküli zombivá teszi a csigát azért, hogy könnyen bejusson a kérődzők testébe, s ott folytathassa az életciklusát. Hasonlóképpen, egy egysejtű parazita - parazita gének Toxoplasma gondii - macskakedvelővé változtatja az egeret, s így könnyen át tud kerülni a macskatestbe, ahol beteljesítheti parazita gének.
A parazita növények génlopással válnak egyre sikeresebbé
Harmadik példaként a veszettségvírus szolgál. Ez a pici - mindössze 5 fehérjét kódoló - genommal rendelkező parazita komplex viselkedésbeli változásokat képes előidézni a gazdaállatokban.
A vírus az alapvetően félénk rókát barátságossá teszi, s arra készteti, hogy parazita gének meg például egy ősellenség kutyát, majd - stratégiát váltva - hirtelen harapjon bele. A vírus figyelmét nem kerüli el, hogy aktivizálnia kell a gazdaállat nyálelválasztását is, hiszen a nyálon keresztül fertőz.
Megvan az első olyan állat, ami nem lélegzik
Parazita gének bizonyíték arra, hogy saját mikrobáink manipulálnak bennünket? A humán mikrobiom tagjai az emberi szervezetben rendszerint hasznos funkciót töltenek parazita gének vagy semlegesek, s csak patológiás körélmények között például legyengült immunrendszer esetén okoznak betegséget. A mikrobiom érdeke a test egészséges működése, de ez nem jelenti azt, hogy a két biológiai rendszer mindenben egyetért egymással.
Ezen érdekkonfliktus részletei még nem ismertek, de a mikrobák általi manipuláció bizonyos mozzanatai igen. Például a Helicobacter pylori baktériumfajról - amely egyébként alapvetően hasznos az ember számára, de bizonyos esetekben gyomorfekélyt okozhat - kiderült, befolyásolja az ember éhségérzetét azáltal, hogy szabályozza a gyomor grelin nevű hormonjának kiválasztását. Nem tudni, hogy a baktérium hogyan éri ezt el és miért teszi, mindenestre manipulálja az ember éhségérzetét.
